2013. október 31., csütörtök

15.fejezet:Hirtelen utazás

Sziasztok!Itt is a rész,most egy kicsit sűrűn fog jönni,legalább is remélem.Komizzatok!És jó szórakozást a részhez.Üdv:Amy♥

Ma nem kell bemennem a boltba,egy kicsit pihenhetek.Nem tudom kivel fogom eltölteni a napomat,de azt tudom,hogy kivel nem.Igaz,hogy Damon megmagyarázta a történteket,de akkor sem tudom elfelejteni egyelőre az egészet.Minél kevesebb időt igyekszem vele tölteni,tegnap is,amikor megtalált és haza hozott a Grillből,inkább felvonultam a szobámba és ő nem jött utánam. Még mindig nem tudom,hogy annak idején miért költöztem Mystic Fallsba,inkább élném az unalmas életemet Emmával,mint a veszélyeset egy gyilkos vámpírral.,,Liza,Reggeli!"-kiabált Damon.Lassan kiszálltam az ágyból,ugyanilyen tempóban kerestem magamnak ruhát,aztán hasonló tempóval bementem a fürdőszobába.Körülbelül fél óra múlva már a konyhaasztalnál ültem és reggeliztem.Damon próbál úgy tenni,mintha nem láttam volna Mason Lockwood szívét a kezében dobogni.Reggelizésemet a csengő hirtelen megszólalása zavarta meg.Rohantam kinyitni az ajtót,csak jobb ember jöhet.Csalódnom kellett, Katherine volt.
-Csak nem Damont keresed?-kérdeztem.
-De,csak nem tudom minek csengettem-nevetett.
-Katherine-hallottam meg Damon hangját,aki ebben a másodpercben előttem termett és engem hátra lökött,Katherine pedig követett és nyakamat kezdte szorítani.
-Én is megölhetném,azt aki neked fontos-nevetett Damonra.
-Csak,hogy ő nekem nem fontos-nevetett Damon,ez  még tőle is rosszul esik.
-Engedj el-leheltem alig hallgatóan.
-Viccelsz?-nevetett Katherine.
Damon ellökte Katherinet felemelt és a következő másodpercben már a kocsijában ültem.
-Ezt hogy?-kérdeztem.
-Most ne kelljen magyarázkodnom.Az 500 éves vámpír exbarátnőm meg akar téged ölni,miattam-mondta és közben kihajtott a Salvatore birtokról.
-Ha nem keresnéd folyton a bajt,most nem akarna megölni engem a Te exed-kiabáltam.
-Liza!Fejezd már be!Szerinted jókedvemből vigyázok rád?Legszívesebben most a saját kezemmel...-kiabált folyamatosan,egyszer csak elhallgatott.-Semmi.
-Mit akartál?Megölnél?-kiabáltam.
Damon csak jobban hajtott.Kifelé tartottunk Mystic Fallsból,és nem lassított.
-És Elenáék?Utálom,hogy te csak így meggondolatlanul cselekszel-kiabáltam.
-Hagyjál már Elenával,és Elena szövegével,Miss Okoska!Ki akarsz oktatni egy több,mint 100 éves vámpírt?-kiabált, majd nevetett.-Ki kellett nevetnem téged ne haragudj!
Inkább nem beszéltem hozzá,csak bámultam ki az ablakon.Egy benzinkútnál megállt,megkért,hogy maradjak a kocsiban.Megvártam amíg bemegy kaját venni és kiszálltam a kocsiból.Azt sem tudtam hol vagyunk,csak elindultam amerre gondoltam.
-Liza!-hallottam meg Damon hangját,vissza sem fordultam csak mentem tovább.
Még párszor kiabált de én meg sem álltam,csak mentem.Egyszer csak előttem állt.Én csak kikerültem és mentem tovább.Elkapta a karomat.
-Nem akarok veled menni,oké?Haza akarok menni Matthez!-kiabáltam.-Emmához és a barátaimhoz haza!És haza is fogok,ne aggódj!-kiabáltam.
 -És hogy?-kiabált utánam.-A reptér a másik irányban van.
-Hazaviszel a holmimért és kiviszel a reptérre és senkinek sem mondod el,hogy hova mentem.Felfogtad?-beszéltem.
-Ha ezt akarod-vont vállat.-De nem örülök.
-Leszarom,minek örülsz és minek nem!
Damon elvitt a Salvatore házba, pakoltam pár napra való ruhát és vettem gyorsan egy jegyet.Kivitt a reptérre,el sem köszöntem tőle.

Megnyomtam a csengőt.Hosszú percek után kivágódott az ajtó.Úgy bámult engem,mintha szellemet látna.
-Liza?-kérdezte döbbenten.
-Emma?-kérdeztem vissza.
Emma megölelgetett,majd elmeséltem vagyis kitaláltam egy hülyeséget,amiért hazajöttem,de mondtam,hogy csak pár napra jöttem és ha beszél Jennával mondja meg,hogy rendben vagyok.De pár napig nem megyek vissza.Kell idő,hogy gondolkozzak.Írtam Mattnek üzenetet,hogy mi a hirtelen eltűnésem oka,és hogy egy darabig nem lát.



A szobám olyan volt,mint ahogy hetekkel ezelőtt hagytam.Lefeküdtem aludni pár órára.Itt végre kipihenhetem magam,senki sem üldöz.Senki nem lóg a nyakamon,csak ne hiányozna ennyire Matt.De valahogy megbirkózom vele,amikor felébredtem már kezdett sötétedni,levánszorogtam a nappaliba.Emma TV-t nézett.Levágódtam mellé,hajnalig bámultuk a beszélő dobozt,majd eladtunk a kanapén.Másnap reggel én ébredtem fel hamarabb,csináltam rántottát,főztem teát és kávét.Emma is nemsokára kijött a konyhába.Megreggeliztünk,ő elment dolgozni én pedig kipakoltam a cuccaimat.Aztán elmentem sétálni egyet a városban.Hiányzott a város,pedig nem volt olyan régen,hogy itt sétálgattam.Már a jól ismert boltok előtt sétálgattam,amikor valaki megszólított.
-Lizi?-hallottam meg egy ismerős hangot a hátam mögül.
-Anna-miután megfordultam megláttam a hang tulajdonosát,Anna-t,az egyik régi osztálytársam,vele jártam fotózni is.
-Te itt? Mi történt?Te elmentél-beszélt miközben megölelt.
-Tegnap reggel még Mystic Fallsban sétálgattam,két órával később már a repülőn ültem,ide.Hirtelen ötlet volt-magyaráztam.
-És mit csinálsz a városban?-kérdezte.
-Céltalanul kóborgok-válaszoltam.
-Üljünk be a kedvenc gyorskajáldánkba-kezdett húzni a jól ismert hely felé.
A pincér mosolyogva intett nekünk.Végre hazatértem,a biztonságos városban vagyok.Ez az otthonom,talán nem kellene vissza mennem Mystic Fallsba.Lehet,hogy ez a város unalmas,de attól még biztonságos.Elmélkedésemből Anna szakított ki,aki kérdezgetett Mytic Fallsról. Beszámoltam neki mindenről,vagyis a jobb dolgokról,szóval kimaradtak a vámpírok,a vérfarkasok és a boszik.Mindent szépítve meséltem el.Ő is mesélt a dolgairól.Már délután három felé járt az idő, amikor Anna-nak dolga akadt.Hazafelé elmentem az ikrekhez.
Becsöngettem.David kómásan nyitott ajtót.Mikor meglátott kétszer megdörzsölte a szemét és bámult rám,mintha szellem lennék.
-Neked is szia,David-mosolyogtam rá.
-Lizi!Itt van Lizi-kiabálta.
Katie és Kate anyukája abban a percben az ajtóban termettek és mindenki engem kezdett el ölelgetni.Behívtak, órákig beszélgettünk,majd hazamentem.Vagyis mentem volna,de Emma felhívott és elküldött bevásárolni, kis millió dolgot felsorolt.Kisebb bevásárlást kellett lebonyolítanom,két nagy táska kajával mentem haza.Amikor hazaértem még egy kis fény sem szűrődött ki a lakásból.Előhalásztam a kulcsomat a táskámból,valahogy elbotorkáltam a kapcsolóig,felkapcsoltam a nappaliban a villanyt.Amikor felkapcsoltam Emma,Kate,David,Anna és Katiék anyukája,Nora a nappaliban álltak.
-Meglepetés-kiáltották egyszerre.
-Ez micsoda?-nevettem el magam.
-Örülünk,hogy otthon vagy, Liz.Még ha pár napra is-válaszolt Kate.
Megölelt Kate,aztán csatlakozott David,és aztán mindenki,végül ez egy ilyen ,,családi" ölelés lett.
Egész este beszélgettünk.És végre biztonságban éreztem magam. És jól szórakoztam.Nem megyek vissza Mystic Fallsba, mert ez az otthonom.


2013. október 30., szerda

Visszatérés


Sziasztok!Sajnálom,hogy ennyi ideig nem volt rész.Igen eltelt azóta sok idő,és nem akarok mentegetőzni.Most már újra belelendültem az írásba,itt is ugyanúgy mint a másik két blogon is.És találtam nektek valamit:) 
ui.:Pár nap rész,és tényleg pár nap is lesz:) 
Puszi:Amy♥

2013. július 15., hétfő

14.fejezet:Mi jön még?

Sziasztok!Nem lesz ,,Mi lenne ha?"..Az előző résszel nem voltam megelégedve,szóval igyekeztem a következőt jól megírni.Sajnálom,hogy eddig nem jöttek részek,szégyellem érte magam,méghozzá nagyon.Sok minden volt mostanában,és nagyon tartalmas volt a nyár első pár hete,de most igyekezni fogok.Puszi:Amy:) 



Másnap reggel Stefan ébresztett fel és elvitt a munkahelyemre.A délelőtt folyamán szórakoztatott,vicceket mesélt és próbálta velem elfeledtetni a Katherines dolgokat.Hálás voltam érte,hogy megpróbálja.Elena is megjelent köreinkben,pár ruhát szeretett volna venni magának.Furcsábbnál furcsább,színesebbnél színesebb ruhaösszeállításokban lépett ki a próbafülkéből, ennek ellenére talált magának ruhákat.Mrs Moore elengedett délutánra,mert szerinte keményem dolgozok.Az ebéd Elenáékkal eszembe juttatta a régi időket otthon az ikrekkel.Ebéd után Tyler várt a közeli parkban,valamit el akart nekem mondani,valami fontosat,amit csak nekem mondhat el.Zaklatott volt,méghozzá nagyon.Ez már rosszul kezdődik,ha Tyler ilyen akkor nem kis dolog van a háttérben.A parkon keresztül mentem,közben az MP3-am hallgattam.Napok óta először fordul elő,hogy senki nem lóg a nyakamon,de ez szerintem most fordul elő,először és utoljára.

Tyler a park végében ült egy padon és dobolt rajta,nagyon elvolt gondolkozva,többször kellett szólongatnom,hogy egyáltalán felfigyeljen rám.El akart vinni minél messzebb a várostól,csak azt is elmagyarázhatta volna,hogy minek ekkora felhajtás egy beszélgetésnek.Mikor kinéztem az ablakon,már kifelé tartott a városból.Gondolom oda visz,ahova múltkor is.A mellettünk elsuhanó fák erősítették a gyanúmat.Tyler betért az ismerős földes útra.
-Tyler,elmeséled,hogy minek hoztál ide?Mi az amit a városban nem lehet elmondani?!-szálltam ki a kocsiból és egyenesen felé vettem az irányt.
-Nem tudom.Hülyének fogsz nézni-mászkált össze-vissza körülöttem.
-Tyler,egy vámpírokkal teli...-kezdtem bele,de mikor rá néztem és megláttam a döbbent arcát a számhoz kaptam.Hogy lehetek ennyire hülye?!
-Mit mondtál?-kérdezte kikerekedett szemekkel.
-Semmit-intettem és elkezdtem bámulni a fákat.
Tyler pár lépést közelebb jött hozzám és mélyen a szemembe nézett:
-Te tudsz a vámpírokról.Tudhattam volna hiszen a Salvatorekkal lógsz.Te vagy a kétlábon járó vérbankjuk.
-Tyler,-kezdtem bele,de leintett.
-Liza,én nem hiszem el.Korábban is rájöhettem volna,hogy te esetleg tudsz erről.Túl kedves voltál velem,a fene tudta miért.De ugye nem bántottak?-a hangjában aggodalmat véltem felfedezni.
-Próbálnak rám vigyázni,soha nem bántottak.És nem azért voltam veled kedves,hogy nyomozzak,nem tudom mi után.Én egyszerűen kedveltelek,amit senki nem néz jó szemmel.De mit szerettél volna?-próbáltam megnyugtatni.
-Nem tudom,hogyan kezdjek bele-rázta a fejét,mellé léptem és a vállára tettem a kezem.
-Figyelj,egy vámpírokkal teli városban élünk.Nem tudsz olyat mondani,ami őrültség,már nem tudsz meglepést okozni-biztatóan rá mosolyogtam.
-Liza,nem hiszem el!Ez egy őrültség,én nem lehetek az!-kiabált. 
-Tyler!Nyugodj le!Kérlek!Mond el!Itt vagyok! Meghallgatlak!Itt vagyok,azért vagyok itt-próbáltam lenyugtatni,végül is sikerült,leült egy fa alá arcát kezeibe temette.-Mi a baj?
-Nem hiszem el,én nem lehetek egy ilyen szörnyeteg-rázta a fejét.-Nem,én nem.
-Tyler,így nem tudok segíteni.
-Vérfarkasnak születtem-bökte ki végül,tévedtem mégis tud még meglepést okozni,igyekeztem természetesen viselkedni,pedig rettentően meglepett.
-Micsoda?-furcsálltam a helyzetet,én semmit furcsát nem vettem észre Tyleren azonkívül,hogy nagyon erős és hamar ideges lesz.Az egyetlen normális Mystic Falls-i barátom,se normális.
-Találtam egy naplót,Mason is beszélt valamiről.Liza,én egy szörnyeteg vagyok. 
Órákig beszélgettünk.Szerintem sikerült megnyugtatni.A beszélgetés végére beletörődött,hogy teliholdkor farkassá változik,másban nem is nagyon mutatkozik meg ez a vele született valami.
Tyler visszavitt Mystic Fallsba.Csak az nem fért a fejébe,hogy miért kell a Salvatore testvérekkel élnem egy fedél alatt.Többször türelmesen elmagyaráztam,mikor már az ötödik érvelést fejeztem be,beletörődött,de nem mondom,hogy tetszett neki.

Mikor beléptem a Salvatore házba furcsa érzés fogott el.Háromszor szólítottam Damont,de nem reagált.Elindultam a nappali felé,Damon hirtelen az ajtóban elém állt,véres(?) kézzel.Kikerültem és bementem a nappaliba,a szoba közepén Mason Lockwood élettelen teste egy székhez volt kötözve,mellkasán egy hatalmas lyuk tátongott.
-Damon,te mégis mit műveltél?-kiabálta rá.
-Liza,nyugodj meg!-a kezét felém nyújtotta.
-Hozzám ne érj!-kirohantam a házból.
Nem tudom meddig futottam és hova,csak minél messzebb akartam tudni magam Damon Salvatoretól.Nem kedveltem Masont,de ezt azért nem érdemelte még ő sem.Miért kell megölni?Miért nem lehet normálisan beszélgetni?Elegem volt mindenkiből,legszívesebben hazamentem volna,ott soha semmi gond nem volt. Elhagyott és ismeretlen környéken voltam már,megpróbáltam visszatalálni a Grillig és azon imádkoztam,hogy semmiképp se találkozzak Katherinevel.

Igyekeztem minél messzebb ülni a bejárattól és a kíváncsiskodó szemektől,senkihez nem volt kedvem,nem akartam,hogy bárki lásson,beszéljen hozzám.Talán fél órája lehettem ott,amikor Damon belépett a Grillbe és természetesen engem szúrt ki elsőnek.Ő az utolsó ember akivel beszélgetni szeretnék.
-Liza már az egész városban kerestelek,nem gondoltam volna,hogy itt vagy-beszélt hozzám,hiába próbált úgy viselkedni,mintha mi sem történt volna.
Már megbántam,hogy ideköltöztem,maradhattam volna otthon,és akkor soha nem tudok a természetfeletti lényekről,nem lenne veszélyben az életem minden percben.Még ha a világ legunalmasabb városában élnék is legalább mindig biztonságban lennék.

2013. május 23., csütörtök

Sziasztok!

Sziasztok! Tudom,hogy mindig magyarázkodok,részt pedig nem hozok.Hétvégén már hozom.Tegnap volt az utolsó vizsgám ebben a hónapban,meg tanévben,úgy hogy újult erővel visszatérek! Puszi:Amy:) 

2013. május 13., hétfő

Visszatértem:)

Sziasztok!Az a helyzet,hogy visszatértem,de most megint gond van a géppel,de jelenleg még tudok lenni.Rész is lesz holnap,még be kell gépelnem,mert tudjátok visszatértem a jó öreg toll-papír módszerhez.Na de nem szaporítom a szót.Most díjakat fogok kitenni.Puszi:Amy♥:)

1.díj:
Köszönöm Lizának:)


Mint mindennek ennek is vannak feltételei ;) :
1. Alapkérdés miszerint köszönd meg a díjat attól akitől kaptad!  :)
2. Tedd ki a díjat az oldaladra akármilyen formátumban, hogy mások le tudják menteni! 
3. Válaszolj a kérdésekre amiket kérdeztek tőled! Még egy ilyen alap dolog :D
4. Küld tovább maximum öt tehetséges blogírónak!
Kérdések:
1.Tudod, hogy ki az a Szirmai Gergely, véleményed róla?:D
-Igen és nagyon bírom.
2.One Direction..Szereted vagy nem...indok?

-Nem.Mennyi időtök van?És ne tessék a szememre hányni,hogy:,,de hisz a 1D-ről blogolsz."Az teljesen más.
3.Mi ad ihletet az íráshoz?

-Zene,szinte bármi.Van úgy,hogy sétálok haza és ihletet kapok.
4.Ha eljuthatnál egy helyre mi lenne az?

-Kanada vagy Ausztrália,teljesen mindegy melyik város.Csak a két ország valamelyikében legyen.
5.Mi az álmod?

-Ismert és elismert fotóssá válni.

Akinek küldöm: 

Saját kérdéseim:
1.Mi a hobbid?
2.Írj le három dolgot amit szeretsz (bármi lehet).
3.Milyen zenét hallgatsz/szeretsz?
4.Kedvenc idézet?
5.Kedvenc blog?

2.díj
Köszönöm Liza:)

Szabályok: 
1. Megemlítjük, hogy kitől kaptuk a díjat.
 2. Felsorolunk 4 bloggert, akiknél 200-nál kevesebb a (feliratkozott) rendszeres olvasók száma. 
3. Egy-egy kommentet hagyunk a kiválasztott négy blogon  a díjazásról. 
Díjazottak:

2013. május 8., szerda

Ajándék

Ezt Amy küldi nektek a TV elől:
Sziasztok!A részt megírom aztán megpróbálom feltölteni szóval no para!Addig is Liza készített egy videót! :) Puszi:Amy:) 



Sajnálom:/

Sziasztok!A gépem felmondott,nem hajlandó tovább együttműködni!Még vagy egy vagy három napig leszek távol,a szerelőn múlik minden! Addig is ne feledjétek több Vámpírnaplók,kevesebb Alkonyat! Puszi:Amy♥