Sziasztok!Itt is a rész,most egy kicsit sűrűn fog jönni,legalább is remélem.Komizzatok!És jó szórakozást a részhez.Üdv:Amy♥
Ma nem kell bemennem a boltba,egy kicsit pihenhetek.Nem tudom kivel fogom eltölteni a napomat,de azt tudom,hogy kivel nem.Igaz,hogy Damon megmagyarázta a történteket,de akkor sem tudom elfelejteni egyelőre az egészet.Minél kevesebb időt igyekszem vele tölteni,tegnap is,amikor megtalált és haza hozott a Grillből,inkább felvonultam a szobámba és ő nem jött utánam. Még mindig nem tudom,hogy annak idején miért költöztem Mystic Fallsba,inkább élném az unalmas életemet Emmával,mint a veszélyeset egy gyilkos vámpírral.,,Liza,Reggeli!"-kiabált Damon.Lassan kiszálltam az ágyból,ugyanilyen tempóban kerestem magamnak ruhát,aztán hasonló tempóval bementem a fürdőszobába.Körülbelül fél óra múlva már a konyhaasztalnál ültem és reggeliztem.Damon próbál úgy tenni,mintha nem láttam volna Mason Lockwood szívét a kezében dobogni.Reggelizésemet a csengő hirtelen megszólalása zavarta meg.Rohantam kinyitni az ajtót,csak jobb ember jöhet.Csalódnom kellett, Katherine volt.
-Csak nem Damont keresed?-kérdeztem.
-De,csak nem tudom minek csengettem-nevetett.
-Katherine-hallottam meg Damon hangját,aki ebben a másodpercben előttem termett és engem hátra lökött,Katherine pedig követett és nyakamat kezdte szorítani.
-Én is megölhetném,azt aki neked fontos-nevetett Damonra.
-Csak,hogy ő nekem nem fontos-nevetett Damon,ez még tőle is rosszul esik.
-Engedj el-leheltem alig hallgatóan.
-Viccelsz?-nevetett Katherine.
Damon ellökte Katherinet felemelt és a következő másodpercben már a kocsijában ültem.
-Ezt hogy?-kérdeztem.
-Most ne kelljen magyarázkodnom.Az 500 éves vámpír exbarátnőm meg akar téged ölni,miattam-mondta és közben kihajtott a Salvatore birtokról.
-Ha nem keresnéd folyton a bajt,most nem akarna megölni engem a Te exed-kiabáltam.
-Liza!Fejezd már be!Szerinted jókedvemből vigyázok rád?Legszívesebben most a saját kezemmel...-kiabált folyamatosan,egyszer csak elhallgatott.-Semmi.
-Mit akartál?Megölnél?-kiabáltam.
Damon csak jobban hajtott.Kifelé tartottunk Mystic Fallsból,és nem lassított.
-És Elenáék?Utálom,hogy te csak így meggondolatlanul cselekszel-kiabáltam.
-Hagyjál már Elenával,és Elena szövegével,Miss Okoska!Ki akarsz oktatni egy több,mint 100 éves vámpírt?-kiabált, majd nevetett.-Ki kellett nevetnem téged ne haragudj!
Inkább nem beszéltem hozzá,csak bámultam ki az ablakon.Egy benzinkútnál megállt,megkért,hogy maradjak a kocsiban.Megvártam amíg bemegy kaját venni és kiszálltam a kocsiból.Azt sem tudtam hol vagyunk,csak elindultam amerre gondoltam.
-Liza!-hallottam meg Damon hangját,vissza sem fordultam csak mentem tovább.
Még párszor kiabált de én meg sem álltam,csak mentem.Egyszer csak előttem állt.Én csak kikerültem és mentem tovább.Elkapta a karomat.
-Nem akarok veled menni,oké?Haza akarok menni Matthez!-kiabáltam.-Emmához és a barátaimhoz haza!És haza is fogok,ne aggódj!-kiabáltam.
-És hogy?-kiabált utánam.-A reptér a másik irányban van.
-Hazaviszel a holmimért és kiviszel a reptérre és senkinek sem mondod el,hogy hova mentem.Felfogtad?-beszéltem.
-Ha ezt akarod-vont vállat.-De nem örülök.
-Leszarom,minek örülsz és minek nem!
Damon elvitt a Salvatore házba, pakoltam pár napra való ruhát és vettem gyorsan egy jegyet.Kivitt a reptérre,el sem köszöntem tőle.
Megnyomtam a csengőt.Hosszú percek után kivágódott az ajtó.Úgy bámult engem,mintha szellemet látna.
-Liza?-kérdezte döbbenten.
-Emma?-kérdeztem vissza.
Emma megölelgetett,majd elmeséltem vagyis kitaláltam egy hülyeséget,amiért hazajöttem,de mondtam,hogy csak pár napra jöttem és ha beszél Jennával mondja meg,hogy rendben vagyok.De pár napig nem megyek vissza.Kell idő,hogy gondolkozzak.Írtam Mattnek üzenetet,hogy mi a hirtelen eltűnésem oka,és hogy egy darabig nem lát.
-Lizi?-hallottam meg egy ismerős hangot a hátam mögül.
-Anna-miután megfordultam megláttam a hang tulajdonosát,Anna-t,az egyik régi osztálytársam,vele jártam fotózni is.
-Te itt? Mi történt?Te elmentél-beszélt miközben megölelt.
-Tegnap reggel még Mystic Fallsban sétálgattam,két órával később már a repülőn ültem,ide.Hirtelen ötlet volt-magyaráztam.
-És mit csinálsz a városban?-kérdezte.
-Céltalanul kóborgok-válaszoltam.
-Üljünk be a kedvenc gyorskajáldánkba-kezdett húzni a jól ismert hely felé.
A pincér mosolyogva intett nekünk.Végre hazatértem,a biztonságos városban vagyok.Ez az otthonom,talán nem kellene vissza mennem Mystic Fallsba.Lehet,hogy ez a város unalmas,de attól még biztonságos.Elmélkedésemből Anna szakított ki,aki kérdezgetett Mytic Fallsról. Beszámoltam neki mindenről,vagyis a jobb dolgokról,szóval kimaradtak a vámpírok,a vérfarkasok és a boszik.Mindent szépítve meséltem el.Ő is mesélt a dolgairól.Már délután három felé járt az idő, amikor Anna-nak dolga akadt.Hazafelé elmentem az ikrekhez.
Becsöngettem.David kómásan nyitott ajtót.Mikor meglátott kétszer megdörzsölte a szemét és bámult rám,mintha szellem lennék.
-Neked is szia,David-mosolyogtam rá.
-Lizi!Itt van Lizi-kiabálta.
Katie és Kate anyukája abban a percben az ajtóban termettek és mindenki engem kezdett el ölelgetni.Behívtak, órákig beszélgettünk,majd hazamentem.Vagyis mentem volna,de Emma felhívott és elküldött bevásárolni, kis millió dolgot felsorolt.Kisebb bevásárlást kellett lebonyolítanom,két nagy táska kajával mentem haza.Amikor hazaértem még egy kis fény sem szűrődött ki a lakásból.Előhalásztam a kulcsomat a táskámból,valahogy elbotorkáltam a kapcsolóig,felkapcsoltam a nappaliban a villanyt.Amikor felkapcsoltam Emma,Kate,David,Anna és Katiék anyukája,Nora a nappaliban álltak.
-Meglepetés-kiáltották egyszerre.
-Ez micsoda?-nevettem el magam.
-Örülünk,hogy otthon vagy, Liz.Még ha pár napra is-válaszolt Kate.
Megölelt Kate,aztán csatlakozott David,és aztán mindenki,végül ez egy ilyen ,,családi" ölelés lett.
Egész este beszélgettünk.És végre biztonságban éreztem magam. És jól szórakoztam.Nem megyek vissza Mystic Fallsba, mert ez az otthonom.
